A Mandiner olyan törvényjavaslatra bukkant, amely kivenné az egyházügyi törvényből azt a rendelkezést, hogy az egyházakat a parlament ismeri el. Ehelyett a jövőben a Fővárosi Törvényszék venné nyilvántartásba az egyházakat. A „bevett” egyházak prioritásai is minimálisra csökkennének. Alkotmánymódosításra is szükség lehet emiatt, ám a kormánypártnak már nincs kétharmados többsége.
A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság még tavaly tavasszal marasztalta el Magyarországot amiatt, hogy a parlament dönt az egyházak elismeréséről, és hogy az ekként elismert bevett egyházak jelentős prioritásokat élveznek más vallási szervezetekkel szemben. A bíróság szerint a vallásszabadságot és az egyesülési jogot is sérti a szabályozás.
Sokáig semmi nem történt ezután, majd idén nyáron az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az egyházügyi törvény nemzetközi szerződésbe (az Emberi Jogok Európai Egyezményébe) ütközik. Az Alkotmánybíróság október 15-ig adott határidőt a parlamentnek, hogy módosítsa a törvényt, így feloldva az ellentmondást.
A jogalkotó jelenleg nagyjából egy hónapos késésben van az Alkotmánybíróság által szabott határidőhöz képest. Viszont a múlt héten, november 10-én kormánypárti képviselők átfogó javaslatot nyújtottak be a szabályozás módosítására. A legfontosabb újítás, hogy megszűnik a parlament általi elismerés, és ehelyett a Fővárosi Törvényszék veszi majd nyilvántartásba az egyházakat.
Bejegyzettek és nyilvántartásba vettek
A javaslat a jelenlegi (Országgyűlés által elismert) „bevett egyház” és „vallási tevékenységet végző szervezet” kategóriák helyett „nyilvántartásba vett egyház” és „bejegyzett egyház” között tesz különbséget.
Előbbi minősítés feltétele, hogy az adott vallási egyesület részére a megelőző három évben átlagosan legalább négyszázan ajánlják fel a személyi jövedelemadójuk egy százalékát, és legalább öt éve vallási egyesületként működjön. Utóbbihoz négyezer egyszázalékos felajánlás szükséges ötéves átlagban; és húszéves vallási egyesületi működés vagy száz éves szervezett formában történő nemzetközi működést is megkövetel a javaslat.
Mindkét kategóriába eső egyház köthet az állammal megállapodást közcélú feladatok ellátására, és részére felajánlható a személyi jövedelemadó egy százaléka. Ezen felül a bejegyzett egyház adókedvezményekre és költségvetési támogatásokra jogosult.
A javaslat alapján a továbbiakban a nyilvántartásba vett és a bejegyzett egyházak (illetve ezek belső jogi személyei) is egyházi jogi személynek számítanának – jelenleg ez a státusz csak a bevett egyházakra vonatkozik.
Belép a Fővárosi Törvényszék
A különböző egyházi státuszok közti megkülönböztetés minimalizálásán kívül a javaslat tehát az Országgyűlés általi elismerést is kivenné a törvényből. Ehelyett általában minden jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget (függetlenül attól, hogy ezen belül melyik fenti kategóriába tartozik, vagy esetleg simán csak egyesületként működik) a Fővárosi Törvényszék fog nyilvántartásba venni.
A bejegyzéskor a bíróság csak az egyházügyi törvényben előírt feltételek fennállását vizsgálja majd: gyakorlatilag ezek az egyesületre vonatkozó szabályok kiegészítve a vallási tevékenység végzésével, aminek az alapszabályból ki kell tűnnie, illetve a nyilvántartásba vett és a bejegyzett egyház esetében a törvényben meghatározott további feltételeket.
Módosítani kell az alkotmányt?
A javaslat kiküszöbölné a szabályozásból az Európai Emberi Jogi Bíróság (és korábban az Alkotmánybíróság) által kifogásolt rendelkezéseket, így elfogadása esetén az alapjogi kritériumoknak megfelelő jogi környezet születne. Ugyanakkor érdemes rámutatni, hogy az Alkotmánybíróság 2013. márciusi elmarasztaló döntése után – nem túl elegáns megoldással, alkotmányba nem illő módon – alkotmányos szinten lett meghatározva, hogy a bevett egyházakkal való együttműködésről az Országgyűlés dönt; illetve az Alaptörvény szövege továbbra is a „bevett egyházak” megnevezést használja.
Tehát amennyiben a parlament eredeti formájában fogadja el a javaslatot, úgy valószínűleg az alkotmányt is módosítani kell majd, különben inkonzisztens lesz a rendszer. Ehhez viszont már nem rendelkezik a Fidesz a „nagykétharmaddal”, vagyis az összes képviselő kétharmadával a parlamentben.
Egyébként az egyházügyi törvény is kétharmados, de ezalatt a jelenlévő képviselők kétharmadát („kiskétharmad”) kell érteni: ha valaki hiányzik, akkor a Fidesz egyedül is meg tudja szavazni a módosítást – amely ellen egyébként az ellenzéki pártoknak sem igazán lehet kifogása.
Mi, patrióták csak reménykedni tudunk abban, hogy azok az áramlatok, melyek sorra döntik meg Nyugaton a liberális kormányokat, a lengyeleket sem kerülik el, és nem épít szedett-vedett fészket a Soros-birodalom az ezüst sas hazájában!
Hatalmas öngólt rúgtak Brüsszelben.
Új prioritásokról esett szó Strasbourgban.
Az EP-képviselő rávilágított az Európai Unióban zajló belső játszmákra.
Az oktatás és kutatás szabadságát meg kell védeni Brüsszellel szemben!
A főpolgármester kijelentette, hogy élne Lázár János ajánlatával, és várja, hogy megbeszéljék, „az állam mikor végzi el azokat a beruházásokat, amiket az arab beruházónak már megígért”.
Sőt már játékosként is kiemelkedett, hiszen Puskás Ferenc óta ő az egyetlen BEK-győztes futballistánk.
Sára Botond szerint Karácsony Gergely egy törvénytelenül működő önkormányzat éléről hazardírozik.
